2024. március 14., csütörtök

Sajtos-tojásos rizslepény

Volt egy kis maradék főtt rizs és néhány tojásfehérje a hűtőszekrényben, egy kis sajttal felturbóztam és nagyon finom lepény lett belőle. mer' ételt ki nem dobunk. Arról nem is beszélve, hogy néhány perc alatt elkészül.

Karfiolkrémleves után ettük savanyúsággal, de főzelékfeltétként is nagyon jól mutathat spenóton, vagy sóskán, vagy bármin. Zöldségsalátával is nagyon jó lehet.

Szokásosan nem írok mennyiségeket, mert a maradékok hasznosításakor mindig annyit használok, amennyi éppen van, ilyenkor mindig a fantáziám érvényesül.

A tojásfehérkéket villával felvertem, nem csináltam túl keményre. Megsóztam, reszeltem bele szerecsendiót és szórtam bele őrölt fehérborsot, majd belereszeltem egy darabka trappistasajtot.

Ezt követően kevertem bele a főtt rizszt.

Egy tapadásmentes serpenyúben egy teáskanálnyi olajat forrósítottam és egy evőkanállal belelapogattam a masszát, majd csökkentettem a hőmérsékletet. Egy-egy lepényhez egy-egy púpozott evőkanálnyi masszát használtam, a lepények kb. tenyérnyi méretűek lettek a lapogatás után. A sütés közben a széleket egy szilikonspatulával igazgattam, hogy a tojásfehérje nehogy elfolyjon. A lepények mindkét oldalát pirosra sütöttem.
Egyszer elfogyott közben az olaj, akkor pótoltam.






2024. február 1., csütörtök

Tojáslepény salátával és sajttal

Tegnapelőtt sós tejpite volt az ebéd, amihez kisebb edényt készítettem elő a kelleténél. Nem akartam, hogy túl vastag legyen majd a végeredmény, így nem öntöttem bele az összes masszát (tejszín, tojás, liszt, bors és szerecsendió volt benne), a  maradékot betettem a hűtőszekrénybe.
Tegnap rántott húst sütöttem, a panírozásból megmaradt felvert tojást szintén eltettem.
Ma a két  masszát összekevertem és 3 lepényt sütöttem belőle. Klasszikus palacsintának nem nevezem, mert arányaiben több tojás volt benne, így merevebb is volt annál. Tojáslepénynek neveztem el.

Megtöltöttem zöldsalátával és tettem bele jó sok tejszínes savósajtot. Öntetet nem azért nem gondoltam hozzá, mert a sajt lágy és jó sós, így nagyon finom volt.





2023. május 8., hétfő

Csokoládés-vörösboros meggylekvár

Maradékmentésként tartom számon ezt a lekvárfőzést. Méghozzá azért, mert a tavaly lefagyasztott meggyből elég sok volt még a fagyasztószekrényben, nem fgyiztuk-sütöttük-söröztük el télen az egészet.

Már tervezgettem a lekvárfőzést, hogy legyen majd hely az idei gyümölcsöknek, de csak halogattam, halogattam. Aztán eljött a mai nap. Van nekem az Anikó barátném (remélem, nem tartja tolakodónak a státuszmegnevezést), akivel szinte minden nap csacsogunk valamit - ma éppen családi ügyeket, meg a holnaputáni találkánkat -, és közben írt a gasztrocsoportunkba arról, hogy vörösboros csokitortát sütött.
Erről eszembe jutott, hogy miért is ne lehetne vörösboros-csokoládés az én meggylekvárom, Beletettem a meggyet egy lábasba, és már csináltam is. 
Abban biztos voltam, hogy van megfelelő csokoládé a kamrában, mivel az uram súlyos csokifüggő, a bortól viszont tartottam. Mármint nem azért, hogy nincs megfelelő bor, hanem attól féltem, hogy nem tudom normálisan felbontani, mivel híresen rossz dugóhúzó-kezelő vagyok. Szerencsére azénVinczeAndim a múltkor egy csavaros tetejű, Ostoroséktól származó Egri Bikavért (vagy egri bikavért? félműveletlenségem okán nem tudom) hozott, úgyhogy ki tudtam nyitni.

A meggy mennyisége  2 kg volt. Fagyottan odatettem főni, amikor már teljesen kilvadt, leöntöttem a "levét" és pótoltam 2 dl borral, szórtam bele egy kevés őrölt zöld kardamomot, őrölt gyömbért és őrölt fahéjat (mindegyikből nagyon keveset, nem szerettem volna, hogy elvigye az ízét), 30 dkg eritritet, aztán addig főztem, amig a meggyszemek elkezdtek "megszottyadni". Már nem voltak kerekdedek, de nem is főztem el teljesen a levét. Ekkor beletördeltem 10 dkg 85%-os étcsokoládét, és még kb. 5-6 percig forraltam. A csokoládé beleolvadt és besűrítette. Ekkor üvegekbe szedtem, lezártam az üvegeket, fejreállítottam és betettem törölközők közé. A picikét, ami kimaradt, lefényképeztem, és alig várom, hogy az uram is megkóstolhassa, miután majd hazaér.
Abban biztos vagyok, hogy szükségtelen volt a dunsztolás, mert nem lesz hosszúéletű egyik üveg sem.






2023. május 4., csütörtök

Paradicsommal, zöldfűszerekkel, parmezánnal sült zöldség, minestrone lett volna

Hétfőn minestronét főztem. Nagyon sok lett a felkockázott zöldség, így egy részét bedobozoltam és betettem a hűtőszekrénybe. Ugyanígy jár egy vörösbab konzerv és egy fehérbab konzerv fele is.

Ma fasírtot sütöttem, és eszembe jutott, hogy ezekből és egy paradicsomkonzervből parmezánnal összesütve nagyon jó köret kerekedhet belőle. Kiderült, hogy jól gondoltam.

Így készült (arányokat most sem írok, hiszen nem mértem meg a maradékokat, ami akár más mennyiségben és arányban keletkezhetett volna):

Fogtam egy sütőedényt, minimális főzős olívaolajjal kikentem és beleöntöttem a maradék felkockázott sárgarépát, petrezselyemgyökeret és zellert és cukkinit, vörösbab és fehérbab konzervet. 

Ráöntöttem paradicsomkonzervet, amiben egészben főtt paradicsomok voltak, ezért azokat felkarikáztam, azt követően megszórtam fűszerekkel (szurokfű, bazsalikom, fokhagyma, bors), majd a kezeimmel összekevertem.


Megszórtam parmezánnal (ez olyan dobozos cucc, amiről tudom, hogy nem "elegáns" /hogy finoman fogalmazzak/, de biztonsági tartalékként mindig van a hűtőszekrényben), és megsütöttem a sütőben, de nem túl hosszú ideig, csak hogy a leve nagyja "elmúljon", a nyers zöldségeket harapósra hagytam.


Közben megsütöttem a fasírtokat és majdnem felgyújtottam  a konyhát... Zsiradék nélkül, egy tapadásgátlós serpenyőben sütöttem a húslepénykéket, majd, amikor az utolsót is kiszedtem, ottfelejtettem a serpenyőt, ráadásul nem zártam el a lángot, majd miután nem értettem, mi a fenétől van még mindig fasírtszag, szerencsére észrevettem és elzártam a lángot.










2023. április 13., csütörtök

Tojáspörkölt, hímestojásból

Minden évben festek tojásokat húsvétkor, és mivel csak természetes alapanyagokat használok (hagymahéj, lilakáposzta, kurkuma), utána mindig főzünk belőle valamit. Az idén pörköltet csináltam, Igazából paprikás, de a pörkölt ebben az esetben számomra jobban hangzik.


Ez most egy duplán számító maradékmentés, mert a hétfői sültcsirke alól kiöntött zsiradék volt a pörköltalap alapja.



Ez különösen jó ízt adott az ételnek, mert vajjal kentem ki a csirke sütőedényét, mindegyik csirkecomb alatt volt egy vékony füstöltszalonna szeletke és persze a csirkéből is sült ki valamennyi  zsiradék. A látványtól nem kell megijedni, egy mini üvegdobozban volt a zsiradék, még a 2 evőkanálnyit sem érte el a mennyisége.

Hozzávalók:
  • 8 db hímestojás
  • 15 dkg vöröshagyma
  • 2 cikk fokhagyma
  • 1 db paprika
  • 1 db paradicsom
  • 0,5 mokkáskanál köménymag megőrölve
  • kevés örölt bors
  • 1 evőkanálnyi fűszerpaprika
  • 1,5 dkg liszt (én barnarizslisztet használtam)
  • 4 evőkanálnyi tejföl
  • nagyon kevés só, mivel a zsiradék már sós volt.
Ennél az ételnél a szaftkészítésen nagy hangsúly van. A tojásoknak csak át kell forrósodniuk, ezért a pörköltalapnak teljesen készen kell lennie, amikor beletesszük a felcikkezett tojásokat.

A nagyon finomra kockázott hagymát beletettem a felhevített zsiradékba, megszórtam a köménnyel és amikor átforrósodott, forróvízzel felöntöttem, Ezt még háromszor ismételtem meg, úgy, hogy a második alkalommal a fokhagymát is közékevertem. 

Amikor már a hagyma puha volt, őröltem rá borsot, megszórtam fűszerpaprikával, átkevertem, és amkor a paprika szép vörös színű lett, felöntöttem a közben felaprított paprika-paradicsom keverékkel. Jól átkavargattam és felöntöttem annyi vízzel, ami jól ellepte, és puhára főztem.

Amíg a pörköltalap főtt, felnegyedeltem a tojásokat és a lisztet kikevertem a tejföllel.

Eztán beletettem a tojásokat a pörköltalapba, és összefőztem.


A végén beletettem a tejföllel elkevert lisztet is, és egy kicsit megsóztam.
galuskával ettük (teljes kiőrlésű liszt és finomliszt 70/30% arányú keveréke), meg jó sok savanyúsággal.





2023. április 12., szerda

Gombaszószos füstölt csülök, maradékból

Húsvéti maradékmentés. A facebookon a Fóti hulladékcsökkentők csoportban szóba került, hogy elkerülhető-e, illetve elkerülhetetlen-e a túlvásárlás húsvétkor. Én azon a véleményen vagyok, hogy nem minden maradék azért keletkezik, mert nem jól kalkulálunk, egyéb okai is vannak. A mi esetünkben minden évben van hímestojás "maradék", amit az ünnep során egy kosárban tartunk és dísze az asztalunknak, utána pedig főzök belőle valamit (az idén tojáspörkölt lesz), mivel természetes anyagokkal festek (hagymahéj, kurkuma, lilakáposzta), ennek semmi akadálya nincs.
A másik maradékunk egy kis csülökhús. A nyolctagú családunkból 3 húsevő van, így egy kisméretű csülökből is van mindig maradék, amit persze mindig hasznosítunk.
Az idén gombaszószos hús lett belőle, természetesen sót nem tettem bele. Hozzá kell tennem, hogy  maradékot tudatosan is lehet képezni, ilyen volt esetünben a köretként szolgáló rizs (ugyanis hétfőn a gyerekeimnek "elvitelre" gyártott karfiol curryjához direkt többet csináltam, hogy ma minél kevesebbet kelljen a konyhában időznöm. Így az időmmel is spóroltam.

Hozzávalók (2 személyre):
  • egy kis darab maradék főtt füstölt csülök
  • 20-25 dkg felszeletelt gomba
  • 1 kis fej (5 dkg) vöröshagyma
  • 2 cikk zúzott fokhagyma (6 g)
  • kevés zsiradék (2-3 dkg-nyi vajat és egy minimális olívaolajat használtam)
  • kevés fehérbors
  • 2-3 evőkanálnyi tejföl
  • 0,5-1 dl tejszín (csak tejföllel, vagy csak tejszínnel is tökéletes)
  • apróra vágott petrezselyemzöld
Az elkészítés:
A gombát  felszeleteltem, a csülökhúst apró szeletkékre vágtam.


Mivel én nagyon szeretem a vajban pirított gomba ízét, legelőször a felforrósított zsiradékban szép pirosra sütöttem a gombát, majd kiöntöttem a serpenyőből egy tányérra.

A forró serpenyőbe beleszórtam a vöröshagymát, átkavartam, és mivel eleve kevés zsiradékot használtam, szinte semmi nem maradt a serpenyőben, ezért egy pici forróvizet löttyintettem rá, ami pillanatok alatt elpárolgot, ezért nem főtt a hagyma, pont olyan volt, mintha csak zsiradékban párolnám. Ezt még kétszer megismételtem, úgy, hogy a harmadik löttyintés előtt már a zúzott fokhagymát is belekevertem.

Ezt követően visszaöntöttem a gombát is, megszórtam őrölt fehérborssal, és kapott még egy kis löttyintés vizet is.


Még egy pici vízzel jól összeforraltam és azt követően rátettem a tejföl és a tejszín keverékét, azzal is összeforraltam, szórtam rá petrezselyemzöldet, és jól megettük (basmati rizzsel és sok salátával).














2020. május 16., szombat

Melegszendvics a tegnapi sült csirke maradékából

Amikor a gyerekeink még "lenőttek" voltak (by Szilaj-Nagy Viola), még ettek húst és szerették a sült csirkét, így gyakran csináltunk. Akkoriban elég volt egy csirke és én mindig a szárnyát, meg a hátát ettem, mert - mondhatnám, hogy ez az anyák sorsa, de nem ez a teljes igazság - nagyon szerettem. Igazából most is nagyon szeretem, hiába kettőnknek sütök meg egy csirkét, én ugyanúgy a hátával kezdem.
Miért is mondtam ezt el? Mert tegnap, amikor készülődtünk az ebédhez, eszembe jutott az egyik alkalom, amikor már 2 csirkét kellett sütnöm ahhoz, hogy maradjon is belőle másnapra. Leültünk enni, és én egy combot vágtam le magamnak. Lőrinc csodálkozva rám nézett azt kérdezte: De mama, te nem csak a hátát szereted? Mindig azt szoktál enni. Ezen akkor jót nevettünk, aztán most ott tartunk, hogy akár egy egész csirkét is megehetnék, mert ők már nem esznek húst, Bálint is alig, de maradok a hátánál...

Na, de a csirkés szendvics...


Szóval, tegnap sült csirke volt ebédre, aztán azt is vacsoráztunk (még Bálint is, mert hazajöttek bodzát szedni a sörfőzéshez, és végül bejöttek, a kijárási korlátozás ideje alatt először, és óvatosan... Az evést is óvatosan, biztonságosan ejtettük meg... Mókás is és szomorú is ez a helyzet.

Hozzávalók:
  • 4 szelet kenyér (ez teljes kiőrlésű)
  • 4 evőkanál tejföl
  • bors
  • 2 szelet füstölt sonka, elfelezve
  • maradék sült csirkemell felkockázva
  • paradicsom darabok (5 db koktélparadocsomot használtam hozzá)
  • kapribogyó (el is maradhat, de volt egy fél üvegcsével és el akartam használni)
  • 1 nagy mozzarelle golyó, vagy bármilyen olvadós sajt
  • egy kis csokor összevagdalt metélőhagyma (vagy újhagyma szára, vagy el is maradhat)

A sütőt bekapcsoltam 200 fokra.

A kenyérszeleteket megkentem tejföllel és őröltem rá borsot.


Az elfelezett feketeerdő sonkaszeleteket ráfektettem a tejfölre.


Azután rápakoltam a felkockázott csirkemellet és a feldarabolt paradicsomot és a kapribogyót is.


Végül rápakoltam az összetépkedett mozzarellát, megszórtam snidlinggel és őröltem rá borsot.


Betettem a sütőbe, és addig hagytam benn a sütőben (talán 20 perc, elfelejtettem figyelni a pontos időt), amíg a mozzarella megolvadt é egy kicsit elszíneződött.
Ez az idő épp elég volt arra, hogy csináljak egy kis zöldségsalátát.


Az uram sört is ivott hozzá - olyat, amit Bálint főzött -, persze én csak vizet.

ezt pár hete fényképeztem, de ugyanabból a főzésből való
És végül a csirkét is megmutatom, amit tegnap sütöttem. Kevés vajat kentem az edény aljába, szórtam bele sót és kakukkfüvet, meg a csirke hasába is szórtam sót és kakukkfüvet is.


Aztán legvégül újra a mai szendvicsek.

Felirat hozzáadása
Legeslegvégül pedig a kakukkfüvünk.